Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.
Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az "orosz haderő egyetlen további tagja" belép Ukrajnába - mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában Antony Blinken külügyminiszter.
Nagy-Britannia szombaton azzal vádolta meg a Kremlt, hogy oroszbarát vezetőt akar hatalomra juttatni Ukrajnában Jevhenyij Murajev személyében. Murajev már régóta hangoztatja oroszbarát nézeteit, egy elnökválasztáson azonban nem sok esélye lenne – írja a Reuters.
Lemondott Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet főparancsnoka, miután egy megbeszélésen azt mondta, Putyin tiszteletet érdemel, Ukrajna pedig soha nem fogja visszakapni a Krímet – írja a Reuters.
A Downing Street fenyegető figyelmeztetést küldött Oroszországnak, és hangsúlyozták, hogy kiállnak Ukrajna mellett. Liz Truss brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin újra akarja teremteni a Szovjetuniót vagy egy nagyobb Oroszországot, de szándéka súlyos következménnyel járna.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozójára február 1-jén kerül sor Oroszországban, Szijjártó Péter külügyminiszter közlése alapján – írja a Reuters.
Szabályosan sokkolta Ukrajna politikai vezetőit Joe Biden elnök beszéde, melyben az orosz invázió lehetőségeit, illetve ezek esetleges következményeit taglalta – állítja a CNN helyszíni tudósítója. Az ország tisztségviselői úgy vélik, Biden elnök megállapodhatott Putyinnal Ukrajna sorsát illetően, hamarosan pedig kezdetét veheti egy Donyec-medencét célzó katonai behatolás Oroszország részéről.
Joe Biden amerikai elnök meglátása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök meg fogja támadni Ukrajnát, még ha nem is akar széleskörű háborút, hogy tesztelje a nyugati vezetőket, de mindezért súlyos árat fog fizetni – jelezte második önálló sajtótájékoztatóján az amerikai elnök szerda este.
Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívta Törökországba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a köztök feszülő problémák és nézeteltérések tisztázására - jelentette szerdán az Anadolu török állami hírügynökség Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szavaira hivatkozva.
Ahogyan arról már beszámoltunk, Oroszország nemrég elképesztő javaslattal állt elő, és azt várja el a NATO-tól, hogy zárja le a keleti terjeszkedést, sőt, vonja vissza haderőit olyan 1997 után csatlakozott államokból is, mint például Magyarország vagy Lengyelország. Egy európai parlamenti képviselő most csattanós választ adott, és kijelentette, hogy amennyiben Oroszország ilyen javaslatokkal áll elő, érdemes felvetni az 1994-es Budapesti Memorandum újratárgyalását, az Ukrajna által átadott nukleáris robbanófejek visszaszolgáltatását.
Rendkívül veszélyeket rejt magában az ukrán válság, Oroszország ugyanis bármelyik pillanatban támadást indíthat Ukrajna ellen - jelentette ki kedden a Fehér Ház szóvivője.
Megkezdődött az orosz katonai erők és eszközök áthelyezése Fehéroroszországba, készülve a február 10-12 között esedékes hadgyakorlatokra. Mindeközben egyre nő az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség Ukrajna miatt. Szakértők szerint egy Ukrajna elleni teljes körű invázió során egyes orosz csapatoknak Fehéroroszország felől kéne támadniuk.
Először próbálták ki élesben a volt szovjet tagállamok lényegében 1992 óta létező katonai szövetségét, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), amelyet története során először Kazahsztánban vetettek be a múlt héten. A Varsói Szerződés utódjaként indult katonai szövetség Vlagyimir Putyin elnöksége alatt egyre inkább egyfajta eurázsiai ellen-NATO-vá nőtte ki magát, amely azonban mindeddig csak közös hadgyakorlatokkal mutatkozott meg. Oroszország minden szempontból kiemelkedik a hattagú szervezeten belül, amely így inkább tűnik az orosz elnök hatalmi igényeit kiszolgáló klubnak, mint egyenrangú felek alkotta valós védelmi együttműködésnek. A kazahsztáni események során az is egyértelműen megmutatkozott, hogy Putyin beállt a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev mögé, cserébe erőteljesebb orosz befolyás jöhet Közép-Ázsia legnagyobb gazdaságában.
Továbbra is valószínűtlen, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, viszont ebben az esetben az Egyesült Államok olyan drasztikus válaszlépéseket foganatosítana, amelyek a globális gazdaságra, különösen Európára is hatással lehetnek – írják legújabb tanulmányukban a Danske Bank elemzői. A legnagyobb dán pénzintézet munkatársai szerint egy nyílt orosz támadás esetén elkezdenék zsákolni a befektetők a menekülőeszközöket, leértékelődne a rubel és súlyos fennakadások jöhetnek a gázellátásban. Még az is elképzelhető szerintük, hogy Oroszországot leválasztják a SWIFT nemzetközi banki üzenetküldő rendszerről, amely példátlan lépés lenne egy globális nagyhatalommal szemben.
Úgy érzik Oroszország diplomatái, hogy zsákutcába jutottak az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseikkel való tárgyalások, a New York Times értelmezése szerint ez azt is jelenti, hogy jelezték, hogy készek felhagyni a diplomáciával.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni szankciók esetleges bevezetése olyan, minden határt túllépő intézkedés lenne, amely a kapcsolatok megszakításához hasonlítható - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Majak rádióadó Telegram-csatornája szerint.
A héten már a második találkozó zárult teljesen eredménytelenül Oroszország és a Nyugat között, ezúttal az orosz külügy és védelmi minisztérium képviselői találkoztak a NATO képviselőivel és az amerikai külüggyel. Ezen a ponton még csak remélni is nehéz, hogy az egyeztetéseknek – melyek a mai nap nagyköveti szinten folytatódnak -, bármilyen kézzel fogható eredménye lesz, hiszen a két fél követelései olyannyira ellent mondanak egymásnak, hogy nehéz lesz kompromisszumura jutni. Egyes elemzők szerint Putyin elnök nem is akar megállapodni a Nyugattal, csupán ürügyet akar teremteni egy Ukrajna elleni támadásra, arra hivatkozva, hogy „ő megpróbált tárgyalni, de nem vették elég komolyan.” Ha az orosz-amerikai találkozóknak nincs is sok értelme, elképzelhető, hogy január végén, a donyeci konfliktussal kapcsolatos tárgyalásoknak lesz valamilyen eredménye, bár erre is igencsak kevés az esély.
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.
Oroszország a jövőben is tart majd hadgyakorlatokat a saját területén, a nyugati katonai körzetben zajló manővereknek semmi közük sincsen a Nyugattal folytatott tárgyalásokhoz - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nincs jelentős ok az optimizmusra az orosz–amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeknek Moszkva reményei szerint el kellene vezetniük az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákhoz, mindenekelőtt a NATO további keleti bővítésének leállításához – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
Ez következhet a nemzetgyűlési választások eredményéből.
Töretlen marad a támogatás.
Valószínűleg nem éppen ideális választási eredmény született.
Megjöttek az első exit pollok.
Az is kiderült, meddig tart még a pokoli hőség.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
